Füzesabony Város honlapja

Információk városunkról - A város címere Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
Információk városunkról
A város címere
Kitüntetettek
Ipar
Mezőgazdaság
Sport
Statisztika
Minden oldal

Füzesabony címeréről, és népi szólásairól

Füzesabony címer

Füzesabony legrégebbi, első ismert pecsétje 1744-ből származik. A pecsét egy élével lefelé fekvő ekevasat, a Napot sugaraival, s fölötte egy kalászt ábrázol. A körirata: FÜZES-ABANY 1744. Az Abany szó valószínűleg a 11. századig vezethető vissza, mikor a vidéket a kabar törzsbeli Aba nemzetség uralta. 1861-es ismert pecséten már FÜZES-ABONY felirat olvasható. 1901-től írják a település nevét egybe: FÜZESABONY.

Füzesabony város címere az 1744-es és az 1901-es pecsét felhasználásával készült. A címer ábrázolása: alul kerekített oldalú háromszög alakú pajzs, felső kék mezejében 16 sugarú, lebegő, kerek aranyszínű, mosolygó nap. A zöld, alsó mezőben legyezőszerűen szétterülő hét darab aranyszínű bimbós fűzfavessző áll. A címert Kovács Vilmos budapesti grafikusművész készítette a Városi Tanács felkérésére, mely 1989. március 1-jétől, a várossá avatás napjától a település hivatalos címere.

A címerben szereplő alakzatok, valamint a címer kék-zöld színei a természeti tényezők fontosságára utalnak. A település gazdasági életét évszázadokon keresztül a mezőgazdaság dominanciája jellemezte. Az Alföld északi részének természeti szélsőségektől mentes régiója optimális körülményeket biztosított a földből élő őseink számára.

A Laskó és az Eger-patak ártéri területén jellegzetes növény volt a fűz, mely a település minősítő formájú névadója is lett. Több magyar település neve előtt vagy után ott szerepel a füzes megkülönböztető elő - ill. utójelző: Füzesgyarmat, Füzesér, Rábafüzes, Füzér stb.

A kék ég a mosolygó Nappal, valamint a föld termékenységét, növényi gazdagságát szimbolizáló zöld szín együttesen jelentik a kedvező természeti adottságokat, a naturális elemek idilli összhangját, elválaszthatatlanságát, melyet a rügyező hét fűzfavessző tesz teljesen egyedivé.

A település nevéhez, múltbeli életéhez, munkájához, történéseihez szólások, szóláshasonlatok is kötődnek. Ezek csak szűkebb körben ismertek, és országos jellegűvé nem váltak. Az alábbiak sem igen terjedtek túl a helység illetőleg Heves megye határán: Olyan vastag, mint az abonyi lepény. - Leült, mint az abonyi kenyér a levesbe (arra az emberre, asszonyra mondták, aki nagyon megfáradt, és sokáig pihen egy helyen). Ismeretes ez a szólásforma is: Majd meggyógyul, ha bíró leszel Abonyon.

Gazdaságtörténeti vetületében is valóság magja van azoknak a szólásformáknak, amelyeket a régi füzesabonyi emberek is a harangok "szájába" adtak. Az abonyi harang ugyanis ezt hirdette a falu népének: Dombos kenyér, jó kenyér. Tiszta búza, jó kenyér. A besenyőtelki és dormándi harangok meg ezt felelték rá: Akárminő csak legyék!