Bevezető

Heves délkeleti részén, a Hevesi síkon Egertől légvonalban 20 km-re elhelyezkedő város, közlekedési csomópont. A települést keleten az Eger, nyugaton a Laskó-patak határolja.

Heves megyének egy - kis városát szeretnénk bemutatni. Településünk a fővárostól alig több, mint 100 km-re fekszik, vasúton és közúton egyaránt jól megközelíthető. Összekötő kapocs az ország s a szűkebb régió minden tájegysége felé.

A kisváros neve Füzesabony. Elég egy földrajzi térképre rápillantani, a szemlélődőnek máris szembetűnhet Füzesabony igen kedvező földrajzi elhelyezkedése. Útvonalak kereszteződésében fekszik az Alföld északi peremén, hatalmas áruforgalmat bonyolít le vasúton és közúton minden égtáj felé. 50 km-es körzeten belül elérhetőek innen a megye városai - a minden tekintetben központi szerepkörű megyeszékhely, Eger - az utóbbi években egyre inkább víziparadicsommá váló Tisza-tó, a "rónaság pusztamúzeuma" a Hortobágyi Nemzeti Park. A hegyek szerelmeseinek a Bükk és a Mátra jelenthet kellemes kikapcsolódást ígérő úticélpontot, mely páratlan növény- és állatvilágával, kiépült szolgáltatói hálózatával várja a pihenni, szórakozni vágyókat.

Füzesabony a természeti értékek közelsége, optimális földrajzi helyzete mellett más előnyökkel is rendelkezik: kedvező, szabad kapacitású munkaerő-piaci lehetőségek, szabad, beépíthető területek, befektetői igények infrastrukturális szolgálata jellemzi a várost. E hármas szempont jó ok arra, hogy részletesebben megismerkedjünk a kisvárossal.

Füzesabony címeréről, és népi szólásairól

Füzesabony legrégebbi, első ismert pecsétje 1744-ből származik. A pecsét egy élével lefelé fekvő ekevasat, a Napot sugaraival, s fölötte egy kalászt ábrázol. A körirata: FÜZES-ABANY 1744. Az Abany szó valószínűleg a 11. századig vezethető vissza, mikor a vidéket a kabar törzsbeli Aba nemzetség uralta. 1861-es ismert pecséten már FÜZES-ABONY felirat olvasható. 1901-től írják a település nevét egybe: FÜZESABONY.

Füzesabony város címere az 1744-es és az 1901-es pecsét felhasználásával készült. A címer ábrázolása: alul kerekített oldalú háromszög alakú pajzs, felső kék mezejében 16 sugarú, lebegő, kerek aranyszínű, mosolygó nap. A zöld, alsó mezőben legyezőszerűen szétterülő hét darab aranyszínű bimbós fűzfavessző áll. A címert Kovács Vilmos budapesti grafikusművész készítette a Városi Tanács felkérésére, mely 1989. március 1-jétől, a várossá avatás napjától a település hivatalos címere.

A címerben szereplő alakzatok, valamint a címer kék-zöld színei a természeti tényezők fontosságára utalnak. A település gazdasági életét évszázadokon keresztül a mezőgazdaság dominanciája jellemezte. Az Alföld északi részének természeti szélsőségektől mentes régiója optimális körülményeket biztosított a földből élő őseink számára.

A Laskó és az Eger-patak ártéri területén jellegzetes növény volt a fűz, mely a település minősítő formájú névadója is lett. Több magyar település neve előtt vagy után ott szerepel a füzes megkülönböztető elő - ill. utójelző: Füzesgyarmat, Füzesér, Rábafüzes, Füzér stb.

A kék ég a mosolygó Nappal, valamint a föld termékenységét, növényi gazdagságát szimbolizáló zöld szín együttesen jelentik a kedvező természeti adottságokat, a naturális elemek idilli összhangját, elválaszthatatlanságát, melyet a rügyező hét fűzfavessző tesz teljesen egyedivé.

A település nevéhez, múltbeli életéhez, munkájához, történéseihez szólások, szóláshasonlatok is kötődnek. Ezek csak szűkebb körben ismertek, és országos jellegűvé nem váltak. Az alábbiak sem igen terjedtek túl a helység illetőleg Heves megye határán: Olyan vastag, mint az abonyi lepény. - Leült, mint az abonyi kenyér a levesbe (arra az emberre, asszonyra mondták, aki nagyon megfáradt, és sokáig pihen egy helyen). Ismeretes ez a szólásforma is: Majd meggyógyul, ha bíró leszel Abonyon.

Gazdaságtörténeti vetületében is valóság magja van azoknak a szólásformáknak, amelyeket a régi füzesabonyi emberek is a harangok "szájába" adtak. Az abonyi harang ugyanis ezt hirdette a falu népének: Dombos kenyér, jó kenyér. Tiszta búza, jó kenyér. A besenyőtelki és dormándi harangok meg ezt felelték rá: Akárminő csak legyék!

Városi elismerésben részesültek

Díszpolgárok:

• 2000  Dr. Szabó János
• 2002  Dr. Bocsi József, Dr. Pápai Sándor
• 2004  Tuza Antal
• 2007  Tassy József
• 2008  Bocsi Imre
• 2011  Dr. Czuriga István, Fecske László, Blahó István, Dr. Belon Gellért
• 2013  Engel Tibor, Márton János
• 2015  Dr. Márton Miklós
• 2017  Dr. Weisz Zoltán, Holczreiter Sándor (posztumusz)

Pro Urbe díjazottak:

• 2001  Blahó Istvánné, Jakab Rudolfné
• 2002  Csanálosi József, Farkas Károlyné
• 2003  Sziklai János, Zay Béla
• 2004  Atkári Lajos, Eperjesi László
• 2005  Bartus Zsigmond, Guti Zoltán
• 2006  Kremzer Imre, Valyon István
• 2007  Trojan Marian Jozef, Tasi Imre, Koczka István
• 2008  Perge András, Józsa Ferenc
• 2011  Jeszenszky Istvánné, Págyorné Csanády Katalin
• 2012  Juhász László, Bernáth László
• 2013  Gáspár Mária, Dr. Mann László
• 2015  Dr. Pásztor József, Garamhegyi Gábor, Hajnal Gyula
• 2016  Dr. Gál István, Tóth-Zele József
• 2017  Szoviár Jánosné
• 2018  Horváth Tibor, Szabó János
• 2021  Nagyné Váradi Anna, Juhász Sándor
• 2022  Atkári Lajosné, Fejes Róbert, Petővári József
• 2023  Dr. Kalina József, Szabó Sándor

A KULTÚRÁÉRT-DÍJ díjazottjai:

• 2013  Cantando Kórus
• 2014  Rátkai István
• 2015  Sike Károlyné
• 2016  Skorcze Flóriánné
• 2017  Nagyné Rózsa Zsuzsanna
• 2018  Rozmaring Népdalkör
• 2019  Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola /Zeneiskola/
• 2021  Nagy Mária Irén, Rauszné Urhegyi Aranka
• 2022  dr. Török József
• 2024  Fejes Mária Ildikó

A város ipara

Füzesabony alapvetően mezőgazdasági terület, ahol az ipar szerepe nem jelentős. Ipari feldolgozásra alkalmas nyersanyagban szegény területnek minősíthető. Ennek ellenére az iparszerkezeten belül a nyersanyagokat feldolgozó ipar a domináns.

Az ipar legnagyobb százalékát a fémfeldolgozó (70,1%) ipar teszi ki, nevezetesen a PIKOPACK Rt. A cég fémből készült csomagolószerek (acél- és fémdobozok, tubusok, koronazárak stb.) gyártásával foglalkozik. Termékeit országosan, sőt országhatáron túl is forgalmazza. Ez a gyár a MÁV mellett a környék legnagyobb foglalkoztatója, évente 650 fő dolgozik a cégnél.

A város másik nagy gyára (16,6%), a működését 2000-ben megkezdő DUROPACK Csomagolóeszköz Gyártó és Feldolgozó Kft, amely díszdobozok és élelmiszercsomagoló termékek gyártásával foglalkozik. Ez a beruházás volt az elmúlt évek egyik legnagyobbika a városban, ami jelentősen növelte a város ipari kapacitását, és új munkahelyeket teremtett.

Nem túl jelentős, de még mindig számottevőnek mondható a kavicsbányászat (5,6%).

Ez az egyetlen iparág, ami kilóg a feldolgozó iparágak sorából, egyedül képviselve a város bányászatát. Új színfolt a városban, a térség egyik legmodernebb gyára a Fenstherm Kft üzeme, ahol modern nyílászáró szerkezeteket állítanak elő (2,6 %).

A településen található, a hazai mezőgazdasági termeltetést - beleértve a vetőmag, műtrágya, növényvédőszer, gép- és gépalkatrész ellátást és szaktanácsadást - alapvetően meghatározó két országos hálózattal rendelkező cég, a nádudvari székhelyű KITE-nek és a bábolnai IKR-nek is egy kihelyezett raktára.

Mezőgazdaság

A település mezőgazdasági jellegű volt a történelem során, ezt az utóbbi évtizedek ipari foglalkoztatottsága valamelyest csökkentette, de ennek ellenére elmondható, hogy Füzesabonyban és környékén a mezőgazdaság domináns gazdasági ágazat. A város összterülete 3954 ha. Ebből viszonylag nagy rész 3810 ha mezőgazdaságilag művelt területként van nyilvántartva.

A térség mezőgazdasági potenciálja a termőterület talajadottságai szempontjából közepesnek mondható. Talajai részben csernozjom, részben barna erdőtalajok, de gyakoriak az agyagon képződött réti talajok is.

Elsősorban a növénytermesztési ágazat jelentős. Művelési ágak közül a szántóföldi növénytermesztés (89%), azon belül is a kalászosok (60%) dominálnak. Ezen kívül jelentősnek mondható a gyep (7,5%) és az erdő (3%) területe. A zöldség- és gyümölcstermesztés (0.5%) számára nem igazán ideálisak a környezeti feltételek, másrészt ezeknek a művelési ágaknak nincs jelentős hagyománya a városban és környékén.

Az állattenyésztési ágazaton belül a szarvasmarha-állomány aránya (70%) kiemelkedően magas. A természeti adottságok kedveznének a tömegtakarmányt, illetve abraktakarmányt fogyasztó fajtáknak, de a térségben az állattenyésztés növekedését nem ezek a tényezők, hanem a piaci bizonytalanság és az alacsony jövedelmezőség korlátozza.

Sport

Füzesabony Értékei: fuzesabony_ertekei.pdf

Statisztikai adatok

Füzesabony város állandó lakosságának korösszetétele: